Az eladó kötelessége tájékoztatni a vevőt a villamos hálózat állapotáról és az esetleges hibákról. A rejtett hibák és a villamos berendezés állapota később perelhető.
Vevőként ne vegyen „zsákbamacskát”. Egy felülvizsgálat feltárja a rejtett hibákat, szakszerűtlen felújításokat és javításokat, amik később sokba fognak kerülni.
Egy adásvétel mindig sürgős. Néhány munkanapon belül megtörténik a helyszíni munka és a jegyzőkönyv elkészítése, amit hiteles, digitálisan aláírt dokumentumként küldök vagy igény szerint papír alapon is.
Egyszerre védi az eladót az akár tudtán kívüli szakszerűtlen javítások okozta későbbi pereskedéstől, anyagi terhektől és a vevőt, aki pontos képet kap a szükséges beavatkozásokról, annak súlyosságáról és összegéről.
2017-óta az Érintésvédelmi felülvizsgálat és az Erősáramú berendezések felülvizsgálata összevonásra került, így ma már csak Villamos Biztonsági Felülvizsgálat létezik, aminek esetenként a Villámvédelmi felülvizsgálat is része. Ilyen tevékenységet csak arra jogosult személy végezhet érvényes ismétlővizsgával és tűzvédelmi szakvizsgával. A joghatás miatt kalibrált célműszer is szükséges az aktuális (és a régi) jogszabályok és szabványok ismeretén túl a munka elvégzéséhez.
Mi a villamos biztonsági felülvizsgálat és miért van rá szükség?
A villamos biztonsági felülvizsgálat alapvetően két részből áll. Az egyik az áramütés elleni védelem témakörével foglalkozik (régebben Érintésvédelmi felülvizsgálat). A másik az általános szabványos állapottal (tűzvédelmi jellegű, régebben Erősáramú berendezések felülvizsgálata). Fő feladata, hogy rámutasson a villamos berendezés (értsd: villamos hálózat) problémáira és javaslatot tegyen a kijavításukra.
Szükségességét a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet írja elő.
Mióta kötelező ingatlan adásvételnél a felülvizsgálat?
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29. óta kötelezően előírja ingatlan adásvételeknél és bérbeadásoknál a felülvizsgálatot, amennyiben nem áll rendelkezésre 6 évnél nem régebbi Minősítő irat. A rendelet nem ad mentességet csak abban az egy esetben ha van 6 évnél nem régebbi érvényes felülvizsgálat.
Kötelező, de mi az értelme?
Eladói oldalról szokták sérelmezni, hogy még egy valami, amiért fizetni kell. Ebben az esetben ez lehet, hogy visszahozza a pénzét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újabb építésű ingatlanoknál is szoktak problémák lenni és ez jogvitákhoz vezethet. Kivéve ha van érvényes felülvizsgálati dokumentum, mert az joghatással bír. Ha az eladáskor rendelkezésre áll egy ilyen dokumentum, akkor nem lehet arra hivatkozni később, hogy a villamos berendezésben rejtett hibák, problémák vannak, így a jogi viták elkerülhetővé válnak.
Felújítandó ingatlan esetén miért szükséges megcsinálni ha úgy is „újra kell vezetékelni”?
Egyáltalán nem biztos, hogy fel lesz újítva az ingatlan és úgy lesz felújítva, ahogy azt az új tulajdonos gondolja. Utólag bármit lehet mondani, de a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a villamos berendezés aktuális állapota.
Másrészt a felújítás során történhet áramütéses baleset vagy tűzeset, ahol megint előtérbe kerülhet a kivizsgálás során a felülvizsgálat megléte.
Milyen más esetekben kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat?
Új létesítéseknél, munkahelynek minősülő helyeken, javítások, bővítések után az üzembe helyezés előtt. Lásd: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.6-os pont.
Mi a teendő a felülvizsgálati dokumentummal?
A dokumentumot jellemzően az ügyvédnek kell továbbítani, aki az adásvételi okiratot szerkeszti. Gondoskodni kell arról, hogy a vevő a dokumentumot megkapja és megismerhesse.
Mi a teendő abban az esetben ha hibákat tár fel a felülvizsgálat?
Ha a felülvizsgálat hibákat tár fel (gyakori eset), akkor a Hibajegyzék alapján a megadott határidőn belül azokat ki kell javítani egy szakembernek (jellemzően villanyszerelőnek), majd ismételten felülvizsgálni szükséges (a javítás felülvizsgáltatása a kivitelező kötelessége) az érintett berendezés-részeket. Ez jellemzően az új tulajdonos feladata lesz és ennek elmaradása esetén a felelősség őt terheli.
Kit terhel felelősség?
A felülvizsgálót; ha a felülvizsgálat során mulasztás történt.
Az eladót; ha nem áll rendelkezésre 6 évnél nem régebbi Minősítő irat.
A vevőt; ha nem javíttatja ki a feltárt hibákat.
Az ügyvédet; ha a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
Tehát a felülvizsgálat kölcsönösen előnyös az eladó és a vevő számára is, mert a villamos berendezés hibáit feltárja, így tájékoztatja az új tulajdonost a szükséges beavatkozásokról és mentesíti a volt tulajdonost a felelősség alól.
Milyen egyéb esetekben és kik kérhetik a felülvizsgálati dokumentumot?
Káresemény esetén; biztosító társaságok.
Villamos baleset esetén; bíróság, szakhatóságok.
Egyéb esetekben; hitelintézetek, szakhatóságok, közmű szolgáltatók.
Meghiúsíthatja e az eladást a felülvizsgálat?
Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Előírások 3.1.13. pontja szerint „Tulajdonosváltáskor az eladó kötelezettsége a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetése, villamos szempontból csak biztonságos ingatlant adhat át a vevőnek.”. Az ezen előírás szerinti „biztonságos szintet” a gyakorlatban műszaki és gazdaságossági szempontból szinte biztosan nem lehet garantálni. Ezért a gyakorlatban ha nincs közvetlen élet -és tűzveszélyes hiba, akkor az ingatlant eladhatónak tartjuk. Ellenkező esetben az eladónak jelezzük az élet -és vagyonbiztonságra kimagaslóan veszélyes hibákat és azok elhárításának módját mielőtt a dokumentum elkészülne.
Foglalkoznak Önök hibák javításával vagy új létesítés kivitelezésével?
Igen, de a kivitelezési szolgáltatási területünk Békéscsabára korlátozódik.